hunt blogjai
Ha a blogokat elolvasás után minden alkalommal megérted,nagyon nagy koponya vagy
két napom
Az utóbbi két napom eléggé eseménydús volt pl:szüleim kocsiába belementek hátulról.A legszebb hogy a kocsinak semmi baja nem volt EDDIG most meg mehet a karosszériáshoz,sebaj vélülis úgy is az a gyökér volt a hibás ,de akkoris megy az idő vele...aztán ma pl megint elkezdtem tanulgatni a mtorozást,mondjuk nem vittem túlzásba.igaz jogsim van,de a motor és az autó azé más.
mondjuk régen motorozgattam párszor(megjegyezném ez motor,és nempedig robogó)itt van váltó (manuális) és még sorolhatnám,plussz nem olyan a hangja mintha egy guruló darázsfészek lenne az ember alatt.Oké mondjuk a robogóval ilyesmiken kívül nincs semmi problémám,hanem azokkal van akik vezetik,na ennyi.
Pá!
Gonosz vagyok , asszem!
Hááá.A mai napon megszületett az első komolyabb hangvételü publikációm a külvilág felé.Talán gonosz lehetek,vagy esetleg valamilyen velem született okból,avagy egy harmadik megközelítésem szerint egy évek alatt bennem kialakult okból,az emberekre olyan hatást gyakorlok,hogy nem tudnak engem elviselni.Legalábbis nagyon úgy néz ki a helyzet.De őszintén nemrég megalapozódott bennem egy olyan érzés mintha nem is kellett volna megszületnem.Emellé jött még néhány egésszen furcsa dolog amit a velem történtekből,és az általam tett dolgokból következtettem ki,méghozzá ,hogy az embereket iszanyatos módon eltaszítom magamtól,kiállhatatlan lett a természetem,és még sok sok negatív tulajdonság amit az ember csak eltud sajátítani.Persze én nem öltözöm fekete cuccokba,nem depresszív a természetem,hanem inkább agresszív,hatalmaskodó,és egoista.Érdekesnek tartom hogy ez akkor kezdődött mikor bekerültem a középsuliba amit kb közepes átlaggal bukás nélkül,és minden erőfeszíttés és tanulás nélkül elvégeztem.Úgy gondoltam nem akarok a szerencsétlenek táborába úgy beletartozni hogy besoroltatom magam közéjük.Én úgy kerültem oda egy jóbarátommal együtt hogy megvédtem őket.Még szép!Majd hagyom hogy az abban a csapatban jófej embereket basztassák.A lényeg annyi volt hogy mikor már úgygondoltuk beavatkoztunk,szerencsére persze verekedés nem fordult elő,néha-néha egy-két embert falhoz csaptam,vagy ellöktem magamtól,de semmi komoly.
Persze annyira én se voltam ám olyan védelmező sokszor kikezdtem egy-két ember gyengéjét,de ez amolyan piszkálódás volt,mivel jóban voltunk egymással,hisz ők meg az én gyengéimet szedték olyankor elő,azután meg jót röhögtünk.De voltak olyan időszakok amikor nem voltam rendes,nem érdekelt semmi,és mivel az idők kilencven százalékában ilyen voltam,így nemcsoda asszem ha így érzem a dolgokat.ÉS egyszer elmúlt egy rövid iőre az egész komorság,mert megismertem valakit,akiről azóta azt hittem többször is hogy nem találkozunk soha.Több okból is:messze lakunk egymástól,nem tudtam először rávenni hogy legyünk többek barátnál...és mikor hosszas fáradalmas ostrom után már megtörténhetett volna hogy összejöjjünk, visszaléptem.Kitudja miért.Pedig esküszöm csak egy csók kellett volna.Megjegyezném szerencsés lehettem volna,hisz okos,és ráadásul szép is, én állat meg hagytam az egésszet veszni a semmibe.Azután nagyon hosszú ideig nem találkoztam vele,egysze kétszer összehozott minket a véletlen és a harmadik alkalommal (összejöttünk NEEEEM) bár ezt írhatnám,de már nem hiszem hogy megtörténhetne.Viszont a modern tudomány vívmányának köszönhetően tartjuk a kapcsolatot,de soha nem beszélünk egymással.Egyszerüen csak látjuk hogy a másik is fönt van a neten de nem beszélünk,csak fönt vagyunk,és néha én ,néha ő tűnik el hamarabb.Azóta minden a régi,vagyis nem mert senkinek nincs szüksége a pártfogásomra,hisz érettségi után most egy jobb osztályban vagyokitt nincs viszály,kettészakadás,bár van egy kis távolságtartás,de abszolút nem ellenségeskedés,inkább nem beszélek veled mert nem akarok fajta szituáció,és persze a lányokban mindig egy fajta ideált keresek azóta,pl legyen nagyon szép, (itéljenek el ezért nembánom de ez vagyok én) és még okos is.De eddig nem találtam meg.Azt hiszem ha továbbra is egy képet üldözök senkim se lessz.
Na? Milyen? És ez az életem egy kicsi darabája. Mert vannak,még cifra dolgok!
Viszlát fáradt lettem.
Egy ujjabb új dolog
Mivel most nemrég hozták be a netet,így nemolyan rég találkoztam ezzel a saját napló írási lehetőség félével,ami annyiramegtettszett hogy gondoltam miért ne,ezt én iscsinálni szeretném.
Hosszas lázas keresések után a nyári szünet élvezete közepette elekzdtem tervezgetni azt hogy létrehozok egy saját honlapot, amit nem vetettem el,de gondoltam egyenlőre így könnyebb,és inkább itt hozom majd nyilvánosságra a gondolataim,meg mindent amit csak megtűrnek a bájtok a neten.
Üdvözlettel mindenkinek én:Hunt Sparrow mivel a Leon foglalt volt.
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): sparrow_hunt